Egy évben egyszer, ilyenkor február közepén általában eszembe jut, vagy eszembe juttatják, hogy jó lenne farsangi fánkot sütni... most a kollégáknak sütöttem, akik nagyon meglepődtek (és persze nagyon örültek) mikor vittem be az irodába a még langyos, illatozó fánkokat...
A recept keresésnél - mivel ugye nem túl gyakran készítek - egyből Limara könyve után nyúltam, ez az alapmű tészták esetében (és persze Michel Roux).
Az említett recept:
60 dkg finomliszt
3,5 dkg friss élesztő
2,5 dl langyos tej
4 evőkanál cukor
4 tojás sárgája
0,5 dl rum
1 csipet só
1 narancs héja
8 dkg olvasztott vaj
Az tésztát a szokásos élesztős tészta metódusait követve készítjük el:
Meglangyosítom a tejet, kiöntök belőle egy kisebb tálba 1 dl-t, hozzákeverek 1 kiskanál cukrot és 1 evőkanál lisztet, majd elkeverem, a tetejére szórok még egy kis lisztet és 15 percig félreteszem. Ezalatt kimérem a lisztet, hozzákeverem a cukrot, sót. A 4 tojás sárgáját kicsit elkeverem a maradék langyos tejjel, közben megolvasztom a vajat és azt is hozzákeverem, na meg a rumot, ami nagyon fontos, ettől nem lesz olyan olajos a fánk, elvileg ez nem engedi az olajat a tésztába felszívódni. (egyébként jelzem, működik!!!)
Ha minden megvan, az egészet összekeverjük, belereszeljük a narancs héját, alaposan kidagasztjuk, majd min. 45 percig kelesztjük. Arra vigyázzunk, mint minden kelt tésztánál, hogy ne kapjon huzatot, és szobahőmérsékleten legyen. Ja, egyébként a lisztet is hagyjuk a pultun már korábban, hogy az is szobahőmérsékletű legyen, így hamarabb megkel.
Amíg a tészta kel, van idő egy kávéra, meg arra, hogy elpakoljunk, elővegyük a gyúródeszkát, sodrófát, a lábast, az olajat és többi sütő kelléket (papírtörlő, szűrőlapát és egy tál amire kiszedjük a fánkokat).
A tészta megkelt... akkor jó, ha kellően "ruganyos": az ujjunkat finoman belenyomjuk és az ezáltal keletkezett lyuk egyből "visszasimul".
A tésztát kiborítjuk a lisztezett deszkára, kicsit átgyúrjuk, és ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Közepes szaggatóval kiszaggatjuk a fánkokat, ami leesik azt újból összegyúrjuk, nyújtjuk, szaggatjuk, amíg el nem fogy a tészta. Ha megvagyunk ezzel is, letakarva további 15 percig kelesztjük őket.
Az olajat ekkor elkezdjük melegíteni. Nagyon fontos, hogy meleg legyen, ne forró: nekem 9 fokozatig állítható a főzőlap, 4-esen tökéletesen lehet sütni! Volt olyan, hogy nagyon forró volt az olaj, hamar gyorsan szép barnák lettek a fánkok, csak éppen teljesen nyersek belül... na ezt próbáljuk elkerülni, mert az mind a kukában landolt!
Ha meleg az olaj, a deszkán lévő fánkok közepébe benyomjuk a mutatóujjunkat és megfordítva belehelyezzük az olajba őket. (tehát ami a deszkán a teteje volt, az lett az olajban az alja) Egyből egy fedőt teszünk a lábasra, és így sütjük 1,5 percig. (Érdemes mérni az időt, én is így tettem, így lesz mindegyik fánk teljesen egyforma!) Az idő leteltével fedő le, megfordít és újra 1,5 percig sütjük a másik oldalt is.
Ha kész, papírtörlőre szedjük, ízlés szerint porcukrozzuk és tálaljuk! :) (a lyuk a közepén egyrészt esztétikusabbá teszi fánkjainkat, másrészt pedig belekanalazhatjuk a baracklekvárt, nutellát, vagy bármilyen pudingot)
Jó étvágyat!
